10 hónaposan

Sok minden történt a legutóbbi híradás óta, igyekszem összefoglalni a fő momentumokat. Az egyik ilyen, hogy Ábris megszerelte a laptopon az „é” és az „s” billentyűket, így ezeket minimum 3x kell leütnöm, hogy 1x megjelenjenek… A másik meg, hogy a fülek és fogak egymáshoz való bonyolult matematikai relációját leíró fülek száma=fogak száma képlet a következőre módosult: 2xfülek száma=fogak száma. Sétafika ágymentén már napi rutin sőt, a múltkor 30 másodpercig sikerült a tevébe való intenzív kapaszkodással (mentális segítség) önállóan megállni. 1/2 emeletet (vagy 15 lépcsőfok) felment egyedül és mászás helyett új mozgásformát sajátított el á la előember: guggolásban megy és a tenyerével kitámaszt.

Előember a strandon

Szerencsére a hanyatvágódás állásból fejbecsűréssel világvége gyakorlatsort egyre ritkábban ismételjük, sokszor szed össze viszont kisebb-nagyobb horzsolásokat, amelyektől tisztára utcagyerekes lesz az imidzse. Nemrégiben a kis Achillesem a sarkára szerzett be egy sebet. Ezektől eltekintve nagyon ügyesen mozog, bár a finommotoros mozgások (tapsolás, integetés, mutogatás stb.) még hiányzik a repertoárból. Kicsit lelkiismeret furdalásom van, mert lehet, hogy ezeket tanítgatni kellene, én meg nem forszírozom, hagyom hadd nőjön, mint a gaz. A „nem szabad!”-ra már visszanéz és csinálja tovább – szövegértés karó… Van viszont egy tisztán beazonosítható szavunk: NEM – azt hiszem ez már a korai dackorszak.

Brikulics az elmúlt pár hétben zabagép lett, adagja egy fél sertés, nyomatja a hardcore kajákat is (marhapöri tésztával). A pépes kaja derogál, de mivel a darabosból nem lakik jól így polipként egyszerre többféle kajával trükközöm: a darabosra kinyitja a száját, közben kiskanál benyom. Nagyon ügyesen eszi a darabos kajákat már. Múltkor kivett egy vödör meggyből 1 szemet. Csak azt láttuk, hogy lóg ki a szár a szájából. Persze frászoltunk, hogy megfullad a magtól, gyorsan ki akartuk szedni, de csak a szárat téptük ki. 10 másodperc múlva kiköpte a magot, de a meggyet megette. Hihetetlen disztingváló képességről tett tanúbizonyságot. Az etetőszék tálcájáról az utolsó cseppig felnyalja a lecsöpögött nektarin levét – takarékos, mint a szülei – és van már fogkeféje is (ügyelünk a szájhigiéniára).

Kenyérevés

Nektarinnal

Mivel átment kunyerálós kiskutyába rá kellett szokjunk (főleg édesség témában) a zugevésre (amit nem lát senki az legalább nem hizlal). Akármennyit evett is előtte ott pipiskedik mellettünk, amíg nem kap a mi kajánkból. Ha meghallom az „adhatok neki a fagyimból, szegényke úgy nézi” mondatot menten hárpianyuvá változom. Én csak azt nem értem sok felnőtt miért hiszi, hogy azt a csecsemőt, aki 3 hónapos korától fogva nem csokoládén és tokaszalonnán nevelkedik a világ legnagyobb élvezetétől fosztják meg. 

Nem vonunk meg azért minden jót a gyerektől

A sok inputnak megvan az eredménye: a bélsár termelés kezdi elérni egy közepesen iparosodott ország évi átlagát. Az én drága férjem persze egyetlen alkalmat sem hagyna ki, hogy miközben én intenzív c@rvakarással foglalatoskodom ő kaján vigyorral meg ne jegyezze – mosható pelenka, mi? Egyik nap nagyot alakítottam a témában: örök parám, hogy a pelenkamosás előtti utolsó pelenkából a papírt nem dobom ki, hanem kakival együtt bedobom a mosógépbe. Hát sikerült eljátszanom (most már tudom milyen a sokat emlegetett „mosott szar”).

Elfogultság nélkül - meg kell zabálni, nem?

Azért nem csak az emésztés körül forog az életünk, belevágtunk a játszóterezéses életformába is: csúszdázunk, hintázunk, libikókázunk, rugós lovacskázunk és homokozunk. Nekem még szoknom kell a dagonyázást. Ábris ugye nyáltenger, eszi a homokot, csak úgy dől ki a sár a száján. A másik meg a farkasvilág, amely egy ilyen grundon uralkodik. Ott mászik az én tökmagom, körülötte csak nagyobb gyerekek, aki akkora, mint ő, az általában 1.5 éves. Ha talál egy homokozóformát és elkezdi megnézni, akkor tuti odakap egy 4-5 éves és kirántja a kezéből, hogy az az övé. Hát tényleg baromira nagy lenne az écs, ha egy csecsemő jóóóól megnézné magának azt a formát mondhatom... Barátnőmmel találkozót szerveztünk. Kérdezi hova menjünk, valami kávézóba? Mondom neki, jobb lenne egy játszótér, mert ott elvan Ábris nélkülem, mi meg tudunk nyugisan dumcsizni. Erre ő mondja, hogy ok, ok, hogy anyának randija van, de szakad az eső, nem biztos, hogy a játszótér az ideális választás szegény gyereknek. Na, még szoknom kell a gyakorló anyuka szerepkört úgy látszik...

Gyitepaci

Homokozóban

Vicces momentumok:

• Megyek a buszon, olvasok, hátamon Ábris. A szemem sarkából látom, hogy valaki hadonász. Odanézek, egy 40-es pasi csip-csip-csókázik a kezével, közben tátogja a versikét – zavartan elvigyorodik: bocsánat, annyira zabálnivaló!!! Jót röhögtem, aztán láttam, hogy újra kezdte mikor elfordultam…
• Ábrisnak megszavaztunk egy tök csajos napozós kissapkát (fehér, gumírozott káposzta kalap, amolyan szakácsnős) mondván úgyse nézi senki kislánynak mert annyira pasis. Jövünk haza a villamoson, beszélget vele egy nőci végig, búcsúzáskor mondja: aztán jókislány legyél ám!
• Cicizés, én fekszem a kanapén, Ábris áll szemben a bimbivel. Rácsatlakozik, leszakad, rácsatlakozik, leszakad, 1-et lép jobbra ééééés.... bekapja az orromat.
• Összegabalyodtak egy kislánnyal (16 hónapos), aki már járt, de lement Ábrishoz és ő is elkezdett mászni, pedig anyukája szerint ez nála kimaradt. Aztán a kislányból hirtelen lett még egy – ikrek voltak. Az én kisfiam nem esett kétségbe, 2 csajt is eldirigált egyszerre.

Tigrisasszony

• Voltunk a Balatonon is, Ábris imádta a vizet. A parton miközben 4 felnőtt próbált róla előnyös fotót készíteni és lestük az arcát olyan szép kis hurkát odarakott a törölközőnkre, hogy ihaj. Pingunak tűnt fel kb. 10 perc múlva, hogy mi figyel ott az arca mellett. Persze mondanom sem kell, hogy míg a gyerek diszkréten intézte volna a dolgot a hülye anyja pánikszerű popsitörlő-keresés ürügyén fellármázta az egész strandot, így mindenki rajtunk rötyögött.

 

Mi a különbség a 2 kép között?

Pancsi

Balatoni medve

• Éjszaka közepén csörög a vekker. Pinguval azt se tudtuk hol vagyunk – felhúzta ez a kis komisz az ébresztőórát.
• Vettünk egy kerekes játéktartó dobozt, amelyet járássegítőnek használ. Baromi gyors a kereke, így szegénykém mindig pofára vágódik. Majd jó lesz, ha 100 m-es sprintre készül.
• Ábris életében először látott tornázni. Nagyon tetszettem neki. Végig röhögött, hogy az anyja hogy került ilyen kitekeredett pózba, próbálta elkapni a lábamat, piszkálta a lábsúlyt.

Egyensúlyérzék

• Próbáltam az éjszakai nem-alvást reggel pótolni kicsit. 8-9 között szomszéd néni bekopogott és persze legédesebb álmomból ébresztett. Kikecmergek törölközőben kócos hajjal. A szokásos “szia Szilvikém” helyett egy “jó reggelt kívánok, mondja meg a Szilviának, hogy”-gyal üdvözölt. (Az aki szép, az reggeli is szép visszhangzik a dal a fülemben.)

 További videók: