Szülinapi slideshow az elmúlt év képeiből:
![]() |
| Akkor és most |
Elérkezett ez a nap is, sokkal hamarabb, mint az ember számított rá. Méreteket nem tudok, de valahol 11.5-12 kg körül mozog a bébi (jóval lehagyva ezzel az átlagot), 80-86-os ruhákat hord, illetve 6 fog büszke tulajdonosa. A mozgásfejlődésben nagy előrelépésről nem számolhatok be a legutóbbi híradás óta, még nem jár önállóan csak kapaszkodva, a maratoni távokat inkább mászva teszi meg, amit én egyáltalán nem bánok, mert amellett, hogy a mászás a szellemi fejlődés fontos segítője kergethetem még eleget a gyerkőcöt, ha egyszer két lábra emelkedik. Az elmúlt időszakban sikerült elsajátítani az integetés művészetét (integet boldog-boldogtalannak az utcán is), az ágyról lemászást (nem fejjel lefelé, nagy szó ez ám) illetve a “kéremre” kezünkbe adja a dolgokat. Ha begurul valami az ágy alá, akkor lehajol érte és megpróbálja kiszedni, illetve kitartó gyakorlással a formabedobóval is eljutottunk arra a szintre, hogy a dobozhoz hozzádobja a formákat. Folyamatosan karattyol, mostanában mindig azt mondja: jaj, jaj – csak tudnám kitől tanulta ezt a pozitív hozzáállást?
Még mindig mindent rág – múltkor megrágcsálta a fogszabályzómat (fene a gusztusát) meg kicsinálta a headsetet (most csócsálhatja kedvére, kíváncsi vagyok meddig lesz így izgi). A homokozóban lapátolja befelé a homokot, amitől helyes kis körszakálla lesz sárból. Mindenki kétségbeesetten kérdezi, hogy kié ez a gyerek, nem baj, hogy eszi a homokot??? Már lassan ott tartok, hogy nem vállalom fel, mert én leszek a szaranyaprototípus a játszón. Hát evvan, majd kinövi, legalább garantáltan megzabálja az orvosilag előírt koszmennyiséget. Amúgy hogy mutat be egyik anyuka a másiknak? “Tudjátok, ő Ábris-tigris anyukája...” – kis csipszar, de már ő csóválja a kutyát. Az anyai szerepre való rátermettségemet az előbb azzal is bizonyítottam, hogy a gyerek kezébe adtam egy töltőtollat, amellyel középiskolában (nem írom le hány éve) írtam utoljára, azóta nem volt benne patron meg különben is nagyon nehezen tudtam lehúzni a kupakját. Ő persze egyből szétszerelte apró darabokra, dőlt a szájából a hupikék tinta, tíz perc kitartó vakarás után is tiszta kék a nyelve.
A BKV bérletünket továbbra sem félünk használni, azonban átálltunk a babakocsizásra, ami nem kis kihívást jelent számomra, így rendszeresen veszélyeztetjük a belváros 50 cm-nél kisebb marmagasságú ebeinek testi épségét. Előfordult, hogy egy kétségbeesett néni ránk kiáltott: ne üsse el a kutyát!!! Reszkessetek ebek… A járműveken sokszor vállalhatatlan a magatartása: idegen táskákba nyúlkál, szoknyákat emelget, a múltkor pedig elkezdte kigombolni egy hölgy blúzát. Ha Manducával megyünk szintén súrolja a jólneveltség határait: ha valaki 50 cm-en belülre kerül akkor bizonyos az interakció. Egyik néninek például iziben lekapta a szemüvegét és volt bácsi, akit azon kaptam, hogy csikizi a gyerek talpát. Egyik nap toltam a babakocsit, olyan furán akadt. Nézem: 8-as van ebben a kerékben? Benézek a kupola alá: Ábris hajtotta a felsőtestével, hogy gyorsabban menjünk. Vállalhatatlanság további esete: melltartót próbálok, közben kukucsolok a gyereknek. Egyszer csak félrerántja a függönyt – én meg ott állok tök pucéran felül. Eladók jót röhögtek. Annyira pasas…
Mivel imád sütni-főzni néha együtt szoktuk végezni ezt a hadműveletet. Ez úgy néz ki, hogy én rakom bele a tojást, cukrot, ő meg veri le a pultról a lisztet, kiborítja a céklát stb. Igazán nagy segítség ez nekem. A turmixolt cuccok mellett már elég sok darabosat is eszik, sőt a pépes kaja sokszor derogál, nagy örömmel tölt el, amikor a céklát kiberregi… Eléggé gáz, de bevallom én már elkezdtem nyomatni a nem játszunk az étellel és az Afrikában éheznek dumát. Ezúton konfirmálom, hogy nem hatásos. A kis huncut amúgy nem átall harapni, úgyhogy erősen gondolkozom egy szájkosár beszerzésén. Kajálásnál új felállás van: Ábris etet engem. Odanyújtja nekem a bulátát és addig tartja, míg bele nem harapok – nincs is jobb a nyálas, ragacsos bulátánál, nyami. Ha ciciidő van, akkor meg lerántja a felsőmet és önkiszolgál – én pasira még nem voltam ilyen hatással az tuti. Zárom soraim, mivel egy nagy büdös popó cirkál a nappalinkban, megszüntetem a bűzforrást.
Videók:



1 megjegyzés:
Óh, beválogatódott én képem is :).
Megjegyzés küldése